Nyaralás a Tátrában

Az első magaslati üdülőhelyek osztrák területen, az Alpokban létesültek, ezek látogatását már nem elsősorban gyógyvizeik, hanem a gyógyító hatásúnak tartott tiszta hegyi levegő tette népszerűvé. Magyarországon az alpesiekhez hasonló klimatikus üdülőhelyként a Tátra kínálkozott, amelynek feltárása a Kassa–Oderbergi vasút megnyitását (1871) és az első hazai turistaszervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület megalakulását (1873) követően kezdődött. A 19. század utolsó évtizedeiben a 18. század végén alapított Tátrafüred (Ótátrafüred) mellett sorra jöttek létre az újabb nyaralótelepek. Kiépült a látogatók számára elengedhetetlen infrastruktúra, utak, menedékházak, szállodák létesültek, és a Tátra a magyar turisták és a fürdőlátogatók kedvelt úticéljává vált eleinte a nyári, majd a téli idényben is.
A trianoni békeszerződéssel a budapestiek által is leglátogatottabb magyarországi, illetve monarchiabeli üdülőhelyek nagy része, köztük a Magas-Tátra is a határokon kívül került, ám vonzerejét az utazási nehézségek és korlátozások ellenére a két világháború között is megtartotta. A szocialista táborhoz tartozó Csehszlovákia a Kádár-korszakban a könnyen elérhető célpontok közé tartozott, a magyar turisták a Tátrát társasutazások, szakszervezeti és vállalati üdülések vagy akár egyéni utazások keretében is felkereshették.

Az első világháború előtt (galéria)