Ausztria évtizedeken át a budapesti középosztály kiemelt nyaralási célpontja volt. Az 1880-as évek közepén a nyaraló fővárosiak tizede ment Ausztriába, döntően az Alpokba, messze felülmúlva ezzel a Kárpátokat, a Balatont, és más külföldi célpontokat. A külföldön megfordult magyarok legnagyobb halmazát 1931-ben is az Ausztriába járók alkották.

Rottmann Elemér építész családja két hónapot töltött el az észak-karintiai Friesachban 1930 nyarán – a csa¬ládfő nélkül –, és hasonlóan nyaraltak az alsó-ausztriai Waldeggben is 1931-ben. Felesége négy- és kétéves kisfiukkal, kilenchónapos kislányukkal, cselédjükkel és egy ismerős kisgyerekes családdal kelt útra 1930-ban, miközben a dolgozó családfő odahaza József körúti lakásuk kifestésére készült. Július elején érkeztek és augusztus végén távoztak, miután a helyi állomásfőnök a „Reisesaison”-ra hivatkozva lebeszélte őket a szeptember eleji, a csúcsidőszakba eső zsúfolt hazatérésről.

Dirndlviselet más családok képein (galéria)

Rottmann Elemérné nyaralása kisgyerekeivel (galéria)

Részletek Rottmann Elemérné leveleiből (1930–1931) (pdf)
HU BFL XIII.77

Kisgyerekekkel Karintiában 1930-ban

Karintia már a háború előtt is kedvelt nyaralóhelynek számított, az 1930-as években viszont Stájerországgal és Alsó-Ausztriával együtt az olcsóbb kategóriába tartozott, ami a gazdasági világválság miatt alapvető szempont volt. A közvetlenül a stájer határon fekvő Friesach ekkortájt került be a hazai reklámokba, magaslati léggyógyfürdőt, uszodát és diétakúrát kínáló gyógyhelyként, míg az 1920-as években még csak autóstúrák állomásaként jelent meg. A napilapok egy-kéthetes utakat reklámoztak az osztrák üdülőhelyekre, a család azonban a budapesti és vidéki nyaralóbérlés hagyományait követve egész nyárra elutazott a kereső apa nélkül.
A nyaralás a családanya számára nem is volt felhőtlen pihenés, ellenkezőleg: spórolással terhelt kimerítő napi munkaként élte meg, a kisgyerekek menetrendszerű ellátásával, mindennapi főzéssel, férjétől elszakítva. Egyetlen cél motiválta, hogy betegeskedő gyerekeik a jó levegőn megerősödjenek. A helyzet teremtette konfliktus kiélezve tért vissza férje vidéki nyaralóvételi terve kapcsán, amiben ő azt látta, hogy a gyerekekkel májustól októberig falusi kényelmetlenségben, a világtól és férjétől elvágva kell, hogy éljen, egy második háztartást vezetve és gyerekeket nevelve.

A fővárosiak nyaralási célpontjai 1886-ban:

Budapest Budapest 5981 fő 55,1%
Margitsziget Budapest 289 fő
Budapest környéke 2330 fő 20,5%
Kárpátok (fürdőhelyek) 524 fő 4,6%
Balaton 374 fő 3,3%
Salzkammergut Ausztria 483 fő
Alpok Ausztria 454 fő
Bécs és környéke Ausztria 323 fő Ausztria össz.: 11%
Csehország (fürdőhelyek) 407 fő 3,6%
Németország (fürdőhelyek) 133 fő 1,2%
Svájc 69 fő 0,6%

Turisztikai reklámok, képeslapok Karintiáról (galéria)