A levéltárban őrzött családi és személyi fondjaink százezres fényképállományában tömegesen jelenik meg a hétköznapi élet dokumentálása, aminek feltételét a 19. század végétől az amatőrök számára is rendelkezésre álló fotózási eszközök jelentették. 1888-ban született meg a rendkívül egyszerűen használható rollfilmes Kodak-kamera, amelyet az 1890-es évek lelkes kísérletezői már Magyarországon is használtak. A pillanatfelvétel a mindennapi fotózás részévé vált.

Az amatőr fotózás középosztályhoz kötött hazai megjelenésével a 19. végén, 20. század elején a nyaralás azonnal bekerült a fényképezési témák közé. A korai nyaralási felvételek 1900 és 1910 között azonban még részben üvegnegatívokra készültek – ez magyarázza rendkívüli részletgazdagságukat és élességüket. A II. világháborúig azonban ahogy a nyaralás, úgy a fényképezés sem érte el a középosztály alatti rétegeket, a középosztályban viszont a két gyakorlat elterjedése egyidőben és egymással összekapcsolódva zajlott.

A nyaralások emlékezetének megőrzéséhez hivatásos fényképészek is hozzájárultak. A velencei Szent Márk tér mellett a fürdőhelyek adták tevékenységük másik jellegzetes helyszínét, a típusképek nemzedékek sorát örökítették meg. A generációkon át megőrzött fényképek sorozat-jellege nemcsak a hivatásos fotósok ténykedésének köszönhető. Az amatőr pillanatfelvételek beállításainak családok sokaságát és korszakokat átívelő egyformasága a vizuális hagyományok erejét mutatja.

A fotós alakja (galéria)

Hivatásos fotósok felvételei (galéria)

Albumok (galéria)

Fotóalbum-típusként az utazási albumok az emlékezés mellett a világlátás közvetítését is szolgálták a térbeli távolságot még fel nem számoló és a képek által még nem uralt világban. Levéltárunk legkorábbi utazási albuma 1874-ben készült, az 1867-es párizsi világkiállításra eljutó Havasi Imre másfél hónapos, szervezett olaszországi körútjának emlékeként. Az album fényképeit nem saját maga készítette, hanem megvásárolta, s feltehetően otthon köttette be. Kisebb vagy nagyobb méretű fényképes útialbumokat ugyanakkor készen is lehetett vásárolni.
Az utazási albumok összeállítása a két világháború között vált divattá. Ezekhez a saját felvételek mellé képeslapokat és 20 darabos papírtokos csomagokban kínált fotósorozatokat is vásároltak. Utóbbiak nem nyomdai, hanem fotókémiai úton előállított valódi fényképeket tartalmaztak, ennek megfelelő magas képminőséggel. A turizmusra ráépülő vizuális termékként a képeslapok és vásárolható fotók alapjában határozták meg az amatőr fényképezés látásmódját, témaválasztását.

Az 1960-as években a szocializmus keretei között nehezebben vagy alig elérhető fényképeket pótolva az útialbumokba színes képeslapok, prospektus-kivágások, menetjegyek, belépők, szalvéták, csokoládépapírok kerültek be – csupa olyan használati tárgy, amely a hazai fogyasztásban nem volt elérhető. Az útialbumok összeállításának szokása a digitális fotózás elterjedéséig megmaradt.

Vizuális toposzok korszakokon át

A nyaralás a hétköznapi szabályozottságból való kilépés alkalmaként a fotózásban is a kötetlenséget hívta elő. Ez nemcsak a témaválasztásban, vagy a játékos, humoros pózolásban öltött alakot, hanem a szokatlan perspektívák használatában is – például földre helyezett kamerával. A 19. század második felében a fényképezés és a festészet egymásra ható fejlődésében megszületett az amatőr pillanatfelvétel, ami a közelképet és a vele járó látásmódot is megteremtette.

A felvételek tipikus témái és beállításai a családok sokaságát meghatározóan éltek egy adott korszakban, de hosszú időre gyökeret eresztve történeti időszakokat átívelően is folytonosnak mutatkoznak. Az autós nyaralás kibontakozása az 1930-as években ugyanakkor az új képi elemek beágyazódásának folyamatára is rávilágít. Az automobilizmussal feltűnő kompozíciók a reklámok vizualitásának erős hatását tükrözték, miközben a képek elrendezése a használatban már rögzült szerkezetekbe illesztette bele új motívumként a sztrádát és az autót, hogy azután az autós útifényképek az 1960-as évektől új lendületet kapva jelenjenek meg tömegesen a családi fotógyűjteményekben.

Tematikus klisék

Az automobilizmus vizuális toposzai

Jellegzetes beállítások