A balatoni nyaralóvillák világa

A családi fényképalbumok tanúsága szerint a balatoni nyaralás a középosztályi lét magától értetődő eleme volt a két világháború között. Az 1930–1940-es évek balatoni nyarai szinte kötelező jelleggel tűnnek fel a családi fotógyűjteményekben, mégsem tárul fel belőlük könnyen a balatoni nyaralás társadalmilag rendkívül differenciált világa. Iratok ugyanis szinte egyik családi irathagyatékban sem kapcsolódnak hozzájuk, s a sok esetben felirat nélküli albumlapok a konkrét helyszíneket sem árulják el, ahogy azt sem tudjuk, hogy az adott család saját villájában, egy bérelt nyaralóban, egy falusi házban, avagy egy penzióban pihent. Saját nyaralót csak a tehetősebbek tudtak fenntartani. Ezek körébe tartozott Karafiáth Jenő (1883–1952) államtitkár, kultuszminiszter és budapesti főpolgármester családja is, akiknek 1929-ben Balatonkenesén épült fel a nyaralója. A felső-középosztály üdülőhelyén, Balatonszemesen volt villája Verebély László (1883–1959) műegyetemi professzornak és családjának a két világháború között.
A Kaposvár tisztviselői vezető rétegébe tartozó somogyi árvaszéki elnök, Kiss Kálmán (1877–1954) nyugdíjba vonulása után fonyódi nyaralójába költözött át feleségével az 1930-as években. A villa Budapesten élő, katonatiszt-feleség, majd tanárnő lányuk családi nyaralóhelyéül is szolgált, és az 1960-as évek közepi eladásáig maradt a család tulajdonában.
A balatoni nyaralótelepek fejlődéséből kimaradó, kirándulási célpontként viszont korán a turisztikai árucikk szerepébe zárult Tihanyban építkezett 1943-ban egy kispesti várospolitikus család. A közéletben is aktív dr. Varju Sándor ügyvéd és családja évtizedeken át fenntartotta a nyaralót. A villateleppel nem rendelkező, és az 1960-as évekig a szobakiadás által sem érintett település életébe sajátos fénnyel világít be egy budapesti festőművésznő, Vidéky Brigitta (1911–2017) házépítése a községben 1959-től. A fővárosi műtermet pótló nádfedeles ház fenntartása egy gondoki szerepet betöltő aszófői lakossal való intenzív kapcsolattartást igényelt, ami az 1970-es években folytatott levelezésükben rajzolódik ki.
Bár a déli parton a nyaralásba újonnan beemelendő rétegként a kispolgárságot megcélzó olcsó parcellázások nagy lendületet kaptak az 1930-as években, fényképeink révén nem tudjuk őket megfogni. A balatoni nyarak jelenléte a családi fényképgyűjteményekben a két világháború közötti balatoni nyaralótársadalom életét meghatározó megkülönböztetés-elkülönülés jelenségegyüttesét egyelőre magába zárva rejti.